Note: This story was dynamically reformatted for online reading convenience.
 
 Történelemóra (F M snuff)
   -...  Az események nyilvánosak voltak, mert ettől remélték az elrettentő
hatást, de a nézők gyakran látványosságként tekintettek rájuk.  A következő
órán bemutatót tartanék, ha lenne önkéntes jelentkező.  -fejezte be az
óráját Miss Hutchinson.
   Több kéz is a magasba emelkedett.
   -Kelli, Ben!  Legyetek ti ketten!  Maradjatok itt egy kicsit, beszélnék
veletek.  - mutatott a tanárnő a két diákra, majd elengedte az osztály
többi tagját.
   A következő alkalommal Miss Hutchinson mosolyogva üdvözölte az osztályt.
   -Mindenki üljön le, hogy kezdhessünk.  Tudom, hogy már nagyon várjátok.
Először is megköszönném Ben és Kelli jelentkezését, amivel lehetővé teszik
ezt a bemutatót.  Kezdjük Ben-nel!  Fáradj ide előre a hurok alá, a
többiekkel szembe!
   A fiú előrelépett, a lányok pedig összesúgtak mögötte.
   -Ha nincs ellenedre, hátrakötöm a kezeidet - mondta neki a tanárnő.
   Ben hátratette a kezeit, amiket Miss Hurchinson vastag kötéllel
összehurkolt a csuklónál.  Ezután a fiú nyakára húzta a hurkot és szorosra
húzta.
   -Ha vesztőhelyet használnánk, akkor Ben alatt már nyithatnánk is a
csapóajtót.  Ezzel viszont lenne egy probléma.  Tudja valaki, hogy mi?
   -Az áldozat nyaka eltörik és az egésznek hamar vége van - mondta az
egyik lány.
   -Pontosan!  Éppen ezért ma egyszerű emelést alkalmazunk.  - felelte a
tanárnő, majd kiválasztott két fiút és a kötél végét a kezükbe adta.
   -Húzhatjátok am'g lábujjhegyre nem áll!  - mondta nekik.
   Ben megvonaglott, amikor a hurok még szorosabbá vált a nyakán. 
Hamarosan lábujjhegyen állt és az edzőcipője gumi talpa a terem padlóján
csiszorgott.
   -Ennyi elég lesz!  Ben, hogy érzed magad?  - érdeklődött Miss
Hutchinson.
   -Fáj...de nem vészes..
   -Kapsz levegőt?
   -Igen...
   -Ez az első fázis.  Az áldozat még kap levegőt, de már egy kis fájdalmat
érez.  Ben ruhában van, de még 'gy is láthatjátok, hogy merevedése van.  Az
izgalom természetes válasz helyzetére.  A le'rások alapján egyeseknél még
orgazmus is bekövetkezett.  - magyarázta a tanárnő, majd intett, hogy
húzzák tovább a kötelet.
   A fiú tehetetlenül rugdalózni kezdett, amikor a lába elhagyta a padlót.
   -Ben a fulladás második fázisába lép.  Ha megnézitek a mellkasát,
látjátok, hogy légzése egyre szabálytalanabb.  Még kap egy kis levegőt, de
a fájdalom már erős és minden lélegzetvétellel romlik a helyzet.  Ben ugyan
önként jelentkezett, de a fájdalom növekedésével meggondolhatja magát. 
Ezért kötöttem össze a kezeit.
   A fiú tovább kapálózott, a derekát előre hátra mozgatta.
   -Az akasztás időtartama változó, alapvetően az áldozat állóképességétől
függ.  Mint látjátok, a második fázis gyakran okoz a közösüléshez hasonló
vonaglásokat.
   Ben arca sötétvörösre vált és mozgása lassulni kezdett.
   -A harmadik fázis.  Az áldozat torka teljesen elzáródik.  A halál
közelségének érzete miatt ilyenkor szinte minden önkéntes meggondolja
magát. Már nem tart sokáig.
   A fiú újra erősen vonaglani kezdett.
   -Ez a negyedik fázis.  A szinte mozdulatlan harmadik fázis után drámai
haláltusa következik.  Ilyenkor várható a húgyhólyag kiürülése.
   Mintha vezényszóra történt volna, vizeletfolt jelent meg Ben nadrágjának
elején.  A fiú teste még egyszer hátrafeszült, majd végleg elernyedt.  A
tekintete üresen meredt a semmibe.
   -Ennyi volt.  Most már leengedhetitek.  - mondta a tanárnő, majd Kelli
felé fordulva megkérdezte:
   -Remélem nem vesztetted el a bátorságodat!
   A lány nyelt egyet, majd azt mondta:
   -Nem, Miss Hutchinson.
   -Ennek örülök.  - mondta a tanárnő, majd mindenkinek szánva folytatta:
   -Kelli felkészült a mai bemutatóra.  Mit tudtál meg az olvasmányokból,
amiket ajánlottam neked?
   -Például azt, hogy a keresztre fesz'tés előtt az áldozatokat gyakran
megkorbácsolták.
   -Nagyon jól mondod.  Ezt a részt viszont ma kihagyjuk, mert már nincs rá
időnk.  Úgyhogy gyertek utánam!
   Miss Hutchinson vezetésével az osztály kivonult a teremből, végig a
folyosón, ki az iskola hátsó udvarába.  A diákok arcába csapó hőség
jelezte, hogy az időjárás számottevően fokozni fogja osztálytársnőjük
szenvedését.  Kelli sz've egyre hevesebben dobogott, ahogy közeledtek a rá
váró kereszthez.
   -Csináld ahogy megbeszéltük!  - kérte Miss Hutchinson a lányt, amikor
odaértek.
   A lány szégyenlősen elpirult, és vetkőzni kezdett, majd a méltóság
utolsó darabjaiként a bugyiját és a melltartóját magán hagyva hanyattfeküdt
a kereszten.
   -Kelli csuklóit a keresztrúdhoz fogom kötni.  Ez extra támogatást fog
adni, ha a szegek körül esetleg szétszakadnának a szövetek.  - mondta a
tanárnő, majd két rövid kötéldarabbal megkötötte a lány csuklóit és
folytatta:
   -Alapvetően két helyre mehetnek a szegek.  Kelli?
   -A fájdalmasabb módszer, ha a tenyéren át vezetik őket, mert ott több az
idegvégződés.  A szövet viszont ott nem olyan erős, ezért néha a csuklókat
szúrták át.
   -Pontosan!  Mivel ez egy bemutató, mindkettőt fogom alkalmazni.
   Miss Hutchinson gondosan Kelli bal tenyere fölé igaz'totta a szeget.  A
lány visszatartotta a lélegzetét, ahogy látta hogy a tanárnő felemeli a
kalapácsot.  Azután olyan fájdalom robbant a kezébe, hogy felsikoltott.
   -Az áldozat kezeinek lekötözése egyúttal a második szeg beverését is
megkönny'ti - mutatott rá a tanárnő és igaza volt.
   Kelli teste vonaglott, de a csuklói mozdulatlanok voltak.  Nem okozott
gondot a második szeg átverése a lány jobb csuklóján.
   -Ne mozgasd a lábaidat, am'g lekötöm őket.  Az én hibám.  A kezeid
szegelése előtt kellett volna csinálnom.  - vallotta be Miss Hutchinson.
   Kelli mindent megtett, hogy engedelmeskedjen, de a fájdalom rettenetes
volt.  A tanárnőnek végül sikerült a lány bokáit a kereszt oszlopának
oldalához kötni.
   -A nagyobb stabilitás kedvéért a szegeket oldalról fogom bevezetni -
magyarázta Miss Hutchinson a lenyűgözve figyelő diákoknak.
   Kelli egy kicsit megnyugodott.  Sikerült valamelyest úrrá lennie a
fájdalmon.  Sikoltott, amikor a szegek átjárták a bokáit, de nem olyan
hangosan, mint a kezeinél.  A tanárnő intésére két seg'tő jött közelebb. 
Felemelték és egy előre elkész'tett lyukba áll'tották a keresztet.  Kelli
lélegzete elakadt és minden erejére szüksége volt, hogy ne ájuljon el.
   -Ilyenkor az áldozat fájdalmának legfőbb okai a szegek a testében.  Hogy
érzed magad Kelli?  kérdezte Miss Hutchinson.
   -Fáj...Istenem...rettenetesen fáj Miss H.  - nyögte könnyek közt a lány.
   -Amikor beszéltem Ben-nel és veled, te választottad ezt a módszert.  El
tudod viselni?  Kelli nagyot nyelt.  Erősnek kell lennie.
   -Igen - felelte végül.
   -Ügyes lány vagy.  Nos, osztály...a keresztre fesz'tés hosszú folyamat,
de az óra véget ért.  Tan'tás után majd visszajövünk.
   Amikor az osztály délután visszatért, Kelli bőre élénkpiros volt.  A
könyörtelen New Mexico-i napsütésben eltöltött órák megtették a magukét.  A
lány verejtékben fürdött és rettenetesen szomjas volt.
   -Kaphatnék inni?  - kérdezte rekedt hangon.
   -Természetesen nem - felelte neki Miss Hutchinson, majd a többieknek
mondva folytatta:
   -Mint láthatjátok, a kiszáradás kulcsösszetevő a keresztre fesz'tésnél.
Egyáltalán nem ritka, hogy az áldozatok szomjan halnak.  Kelli, hogy b'rják
a karjaid?
   -Fájnak..a jobb elég stabil, a bal egy kicsit elmozdult - felelte a lány
és mindenki látta, hogy valóban.  A bal tenyerében a lyuk nagyobb volt,
mint korábban.
   -Meddig fogja b'rni?  - kérdezte az egyik diák.
   -Ilyen hőségben meglepne, ha megérné a holnap napnyugtát.  Reggel még
visszanézünk rá.  Jó éjt Kelli!
   Kelli már alig volt magánál, amikor másnap reggel visszatértek a
többiek.
   -Jó reggelt Kelli!  Hogy vagy?  - kérdezte Miss Hutchinson.
   -Nem...kapok...levegőt - zihálta a lány.
   -Nagyon jó!  Osztály!  Kelli kezd megfulladni.  Ahhoz, hogy a kereszten
az áldozat levegőhöz jusson, állandóan meg kell emelnie a törzsét.  Az
izmok viszont idővel elfáradnak.  Mint láthatjátok, a keresztre fesz'tés
több k'nzást ötvöz.
   Az ujjaival egymás után számolni kezdte:
   -A szegek.  Leégés.  Kiszáradás.  Lassú fulladás.  Ezek együtt
biztos'tják a maximális szenvedést.
   Ezután Kelli-hez fordult:
   -Büszke vagyok rád.  Délután visszajövünk és megszabad'tunk a
szenvedéseidtől.
   Délutánra Kelli beszédképtelenné vált.  A nyelve megdagadt és kiszáradt,
az ajkai kicserepesedtek és vér szivárgott belőlük.  A bőre tetőtől talpig
rákvörös volt.  A keblei alig láthatóan remegtek, ahogy próbált levegőt
venni.
   -Kelli a fulladás és a kiszáradás végső stádiumában jár.  Hagyhatnánk
még itt lógni, de irgalmasabb, ha nem k'nozzuk tovább.  - mondta Miss
Hutchinson, majd elővett egy hosszú, keskeny pengéjű kést.
   A hegyét a lány remegő bordái közé illesztette, majd benyomta a testbe.
Kelli még utoljára felnyögött amikor a kés átjárta a sz'vét, majd végleg
elernyedt.
   -Köszönjük Kelli nagyszerű bemutatóját!  Ennyi volt, elmehettek. 
-mondta Miss Hutchinson az osztálynak.
   http://darkfetishnet.com/group/1438/ (->discussions)
  
tortenelem_hu