Note: This story was dynamically reformatted for online reading convenience.
 
 A tönk (F snuff)
   Mielőtt a férje felkelt volna, volt egy pillanat, amikor Sarah
bizonytalannak érezte magát.  Úgy érezte, hogy lehet hogy rosszul döntött.
Talán ma mégsem kellene megtörténnie annak, amit elterveztek.  A kétely
érzése azonban hamarosan elmúlt, és a nő folytatta a reggeli elkész'tését.
   Amikor Greg végre megjelent a konyhában, sietve megreggeliztette.  Olyan
türelmetlen volt, mint egy gyerek karácsony estéjén.  Úgy tűnt számára,
hogy a nap nem akar elkezdődni.  Már három órája készült az eseményre, hogy
a megjelenése kifogástalan legyen.  Lassan délelőtt 10 óra volt.  Ideje,
hogy a lényegre térjenek.
   Végre valahára kéz a kézben a hátsó udvarba sétáltak és megbámulták a
tönköt, ahol Sarah 26 életévének legfontosabb eseménye fog megtörténni. 
Közel öt éve, a nászéjszakájukon dőlt ki a fa egy viharban.  Sarah azóta
fantáziált arról, ami most vár rá.  Beleborzongott a gondolatba.
   -Biztos, hogy ezt akarod?  -kérdezte Greg rekedten.
   Sarah nem válaszolt, csak lecsúsztatta a selyemköpenyét a válláról.  Nem
volt rajta fehérnemű.  Egyetlen pár szandálban, meztelenül állt a férje
mellett.  A magas ker'tés szerencsére megakadályozta, hogy a szomszédok is
részesüljenek a lélegzeteláll'tó látványból.
   Greg nem sokáig csodálhatta a nőt, mert az ellépett tőle és a tönkhöz
állt, majd letérdelt.  A felsőtestével ráhajolt a sima felsz'nre, az állát
megtámasztotta a tönk túlsó szélén.  A karjait az oldalához szor'totta és
várta a férje seg'tségét.  A férfi kötelességtudóan megragadta a tönk
oldalához erős'tett bőrsz'jat.  Sarah álomszerűen lebegve érezte, ahogy
Greg átfekteti a sz'jat a hátán, feszesre húzza, majd becsatolja.  A
bőrsz'j a hátába nyomódott és karjait az oldalához szor'totta.  A gyomra
összerándult az izgalomtól, ahogy meghallotta hogy Greg éles'teni kezdi a
fejszét.  Erre nem volt igazából szükség, mert az elmúlt napokban már
kellően előkész'tette az eszközt, de egy utolsó igaz'tást még végzett a
fenőkővel.  Sarah nem tudta, hogy ez neki szól-e, vagy a férfi a saját
örömére csinálja, de a várakozás és a baljós hang csak növelte izgalmát.
   A zaj abbamaradt és Sarah hallotta, hogy a férje mellé lép.  Greg beállt
a megfelelő pózba, majd egy olyan hangon, amit Sarah még sohasem hallott
tőle, megkérdezte:
   -Van-e az el'téltnek utolsó szava a kivégzés előtt?
   -Megerős'tem örök szerelmemet hóhérom iránt, akinek bárdja a legnagyobb
k'vánságomat fogja teljes'teni.  Készen állok a folytatásra.- mondta a nő.
   Greg felsóhajtott és elmosolyodott.  Félrehúzta Sarah haját és a fejszét
gyengéden a nő nyakához érintette.  Sarah megremegett az izgatottságtól. 
Ezután Greg lassan felemelte a fejszét.  Amikor a fejsze a legmagasabban
volt, elszánt morgást hallatott és Sarah tudta, hogy közel a vég.  Greg
megfesz'tette magát, hogy lecsapjon és véget vessen a házasságnak.  A nő is
és a férfi is vágyakozva megmerevedett egy pillanatra.  És ekkor megszólalt
a telefon.  Greg tétovázott...újabb csengés...várt...újabb csengés...újabb
csengés.  Nyilvánvaló volt, hogy a h'vó nem adja fel.  Greg arra hajlott,
hogy befejezi a kivégzést és utána felveszi a telefont, de a felesége
frusztrált hangja megáll'totta lecsapni készülő kezét.
   -Várj Greg!  Vedd fel a telefont.  Így nem tudok a pillanatra
koncentrálni.
   Greg szó nélkül engedelmeskedett és belépett a konyhaajtón a telefonhoz.
Ahogy felvette, könyörgő női hang fogadta:
   -Kérlek Greg, ne öldd meg a lányunkat!
   Greg hosszú percekig tárgyalt a szülőkkel, mielőtt rosszkedvűen lerakta
volna a kagylót.  Visszament a feleségéhez beszámolni a beszélgetésről.
   -Jack és Linda volt.  Az életedért könyörögtek.
   -A szüleim?  De ezt már megbeszéltük velük tegnap este.  -mondta Sarah.
   -Úgy látszik, meggondolták magukat.- közölte Greg szárazon.
   -Meggyőzted őket?
   -Nem.  Átjönnek.
   -Micsoda?
   -Már úton is vannak.
   -A fenébe is!  - nyögött fel az elkeseredett nő.
   -Eloldozzalak?  -kérdezte Greg.
   -Ne.  Túl sok reménnyel kecsegtetné őket.  De betakarhatnál, mielőtt
ideérnek.
   Greg ráter'tette a selyemköpenyt a felesége hátára, majd melléült és
várta az összetűzést.  A szülők a közelben laktak, 'gy nem kellett sokáig
várnia.
   -Hogy gondolod, hogy meggyilkolod a lányunkat?  ' a feleséged!  -
támadott Jack a megérkezése pillanatában.
   -Nem gyilkolom meg.  ' akarja, hogy végezzenek vele és ez teljesen
törvényes.  A múlt héten megkaptuk az engedélyt- válaszolt türelmesen Greg.
   -De te beszélted rá!  Hogy tehetted?
   -Nem beszéltem rá.  Gyakorlatilag ő könyörgött, hogy tegyem meg - mondta
egyre fogyatkozó türelemmel Greg.  És a társalgás 'gy folyt még egy
darabig. Eközben Linda a lekötözött lányának könyörgött:
   -Drágám, miért akarod ezt?  Nem voltunk jó szülők?
   -Ne aggódja anya!  Ennek semmi köze hozzátok.
   -De akkor miért?
   -Nehéz lenne elmagyarázni.  Egyszerűen ezt akarom.  Már nem vagyok
gyerek.  Én döntök a sorsomról.
   És a nők vitája is folytatódott.  Már majdnem dél volt, mire Greg és
Sarah meggyőzte a szülőket, hogy a vitában mindenképpen alul fognak
maradni. Sarah háta már megfájdult a kényelmetlen póztól.  Eredetileg csak
pár percre lett volna lekötözve.  A csalódott szülők végül távoztak, a pár
pedig megpróbálta visszahozni a délelőtti kedélyállapotot.  Greg levette a
nőről a köpenyt és megragadta a fejszét.  Sarah viszont már nem volt a
korábbi hangulatban és Greg is kedvetlenül emelte fel a fejszét.  Szinte
megkönnyebbült, amikor meghallotta a feleségét:
   -Hagyjuk Greg!  Nincs meg a hangulatom és úgysem lenne elég időd
elkész'teni ebédre.  Oldozz el és főzök valamit.
   Azután még ágyba bújunk és vacsorára még végezhetsz velem.  Greg
engedelmeskedett és követte a feszült feleségét a konyhába.  A nő nem
fárasztotta magát a felöltözéssel.  A hűtőhöz lépett és belenézett.  Nem
sok minden volt benne.  A hétköznapi ételeket elfogyasztották korábban,
hogy legyen hely a sokkal egzotikusabb húsnak.  Sarah talált néhány virslit
és feltette őket főni.
   A telefon újra megcsörrent.  Greg minden lelkesedés nélkül vette fel.
   -Hello Greg, kérlek hogy ne bántsd Sarah-t!  - hallatszott Jack hangja.
   Greg mélyet sóhajtott és válaszolt:
   -Sajnálom Jack, de rögtön azután megtörtént, ahogy elmentetek.  Éppen
most készülök a sütésre.
   Sarah tudta, hogy ez volt a legegyszerűbb megoldás, ha nyugalmat
akarnak, de egy kicsit bántotta, hogy hazudniuk kellett a szülőknek.
   -Azt hittem, hogy jobb ember vagy.  -válaszolt Jack egy gyászos sóhajtás
k'séretében.  Greg hallotta Linda zokogását a háttérben.
   -Ha a jövő héten van kedvetek, átjöhettek ebédre.  Rengeteg nagyszerű
húsom van- mondta Greg.
   -Ez beteges volt.  Soha többé nem megyünk hozzád - válaszolt Jack és
lecsapta a telefont.
   Greg visszaakasztotta a kagylót és a feleségéhez fordult:
   -Azt hiszem nem fognak többet megzavarni.
   -Jó, mert elterveztem a délutánt.  Ha ettünk, beviszel a hálószobába és
olyan vadul szeretkezünk mint még soha.  Utána közösen, hosszan
lezuhanyozunk.  Miután ezzel is végeztünk, újra készen állok arra hogy
lekötözz.  Vacsorára már mellet ehetsz - mondta Sarah és hangsúlyozásképpen
a férfi felé emelte kebleit.  Újra kedvet érzett a lefejezéshez.  Biztos
volt benne, hogy ebéd után újra tudják kezdeni a napot és még jobb is lesz,
mint az első próbálkozás.
   -Elfogadom a vacsoraajánlatot - válaszolt Greg.
   A nő utolsó órái pontosan olyanok lettek, ahogy remélte.
   http://darkfetishnet.com/group/1438/ (->discussions)
  
tonk_hu