Note: This story was dynamically reformatted for online reading convenience.
 
 A társaság (F M cons snuff)
   Kate Tom egykori középiskolájának évfolyamelső diákja volt.  Öltözetéből
és minden mozdulatából sugárzott a "nem a te súlycsoportod" üzenet.  Csinos
volt, okos volt és kedves volt mindenkivel.  Valamelyik Ivy League
egyetemen tanult tovább és Tom nem is gondolt rá, hogy valaha újra látja.
Ám egy konferencián találkozott bele.  A nő ugyanolyan gyönyörű és kedves
volt mint korábban és a régi üzenet is ott világ'tott a feje felett
képzeletbeli neonbetűkkel.
   Tom örült, hogy találkozott valakivel otthonról.  Nem is tudta, hogy
miben b'zva, de valamiért bepróbálkozott nála.  A legnagyobb meglepetésére
a nő nem ellenkezett és este a férfinak a szállodai szobájában élete
legjobb szeretkezésében volt része.  Reggel együtt mentek reggelizni.  Egy
kis általános beszélgetés után a férfi finoman érdeklődni próbált.  A nő
továbbra sem volt az ő súlycsoportja.  Az, hogy találkozott valakivel
otthonról, még nem magyarázta, hogy beadta a derekát.  A nő először
tiltakozott a férfi saját vonzerejének lebecsülése ellen, de láthatóan nem
túl nagy meggyőződéssel.  Azután elgondolkozva a semmibe nézett, majd
beleegyezett abba, hogy elmondja az okot.  Egy üveg whisky társaságában
visszamentek a férfi szobájába és a nő elkezdte döbbenetes történetét.
   - - - - -
   Kate egy viszonylag kicsi, de igen neves New England-i egyetemre ment a
középiskola után.  Egészen 1990-ig csak nőket vettek fel.  Akkor az
intézmény kapui megny'ltak a férfiak előtt is, de a hallgatók java része nő
maradt.
   Kate elsőévesként tagja lett egy különleges és titkos diákszövetségnek,
a Pothos Társaságnak.  A társaság eredetileg általánosan a szexuális
elégedettségnek szentelte magát - különösképpen a régi, de soha be nem
teljes'tett fantáziáknak.  Az általánosság idővel a társaság tagjaira és az
oktatói kar tagjaira korlátozódott és azzal a távolról sem meglepő
eredménnyel járt, hogy a társaság tagjainak tanulmányi eredménye
kiemelkedően jó lett.  A társaság nyilvántartást vezetett a kar és a saját
tagjairól.  Mindenkitől elvártak egy-egy listát a beteljes'tett és a be nem
teljes'tett fantáziákról.  Havonta egyszer találkoztak és minden alkalommal
egy oktatóra és egy tagra koncentráltak és megpróbáltak beteljes'teni egy
fantáziát.  Volt akinek ugyanaz a vágya volt évről évre, volt akinek
változott.
   A fantáziákat nehézség, extrémitás és törvényesség szerint rangsorolták.
A találkozókon ismertették egy oktató fantáziáját és ha ez közel esett,
vagy egyezett egy tag fantáziájával, akkor mindketten megkaphatták, amit
akartak.  Ha nem volt egyezés, akkor a jelenlevők a nevüket egy
pap'rdarabon egy kalapba dobták és a társaság elnöke húzott egyet.  Aki
vállalta a dolgot, élvezte a játékot, bár a végrehajtás néha nagy
elszántságot követelt.  Az oktatói kar kiválasztásánál nem volt szempont
sem a szépség, sem a fiatalság és néhány vágy egészen elképesztő volt.  Az
első néhány alkalom után visszatekintve érdemesnek tűnt a vállalás.  Sőt.
Több mint érdemesnek.  Fontosnak.  Néhány lány a társaságot szinte
vallásnak tekintette.  A gyűlések voltak a rituálék, amiken önként adták
oda magukat Pothosnak, az óhajok és vágyak istenének.
   Kate eleinte távol tartotta magát az extrém gyűlésektől.  Nem volt oda
különösebben az extrém szexért.  A társaság számára leginkább egy eszköz
volt, amivel lerázta magáról a szülei középnyugati erkölcsét.  A "zöld"
gyűléseken bevallotta, hogy szeretne kikötve lenni, análisan kipróbálni,
egy nővel kipróbálni... A negyedik alkalommal kihúzták a nevét és 'gy
vesztette el anális szüzességét Jones professzorral.  A gyűlések után
gyakran előfordult, hogy a ki nem húzott tagok egy ital fölött megbeszélték
a fantáziáikat.  Azon az estén, amikor Kate bevallotta, hogy szeretné
kipróbálni egy nővel, Misty Milano bevallotta, hogy kipróbálná nyilvánosan.
A campus bárjában beszélgettek majd az elfogyasztott italtól kissé
megszédülve visszamentek Misty kollégiumába.  Kate a közös zuhanyzóban
nyalta a lányt, nyitott függöny mellett.
   Másodévben azután Kate elkezdett járni néhány "sárga" és "vörös" kódú
találkozóra.  Sokkal gyérebb látogatottságúak voltak mint a "zöld"
gyűlések...és teljesen önálló csoportot képeztek az ide látogató tagok.  A
"sárga" gyűlések valami többel jártak, mint szex.  A történelem tanszék
egyik professzornője egyszer 'gy fenekelhette el Kate-t.  A "vörös"
fantáziák az egyik vagy másik szereplő sérülésének lehetőségét rejtették.
Misty egy alkalommal a székéhez kötözte Mrs Davis-t és addig fojtogatta,
am'g az el nem vesztette az eszméletét, miközben a társaság két
elsősegélynyújtásra képes tagja az ajtó előtt várt, hogy beavatkozzon, ha
kell.
   Kate számára is egyféle egyházzá vált a Társaság, aminek a Vágy és a
szent Fantázia volt a vallása.  A "fekete" gyűlések valami illegális dolgot
takartak, valamit, amiért valójában börtön járt volna.  Kate egy este
elszánta magát és Misty k'séretéből bátorságot mer'tve elment egy gyűlésre.
Kaitlin, a társaság elnöke a gyűlésre kijelölt előadóterem elején állt,
kezében a szertartásos kalappal.
   -Mióta itt vagyok, minden évben megtesszük ezt.  Többen tudjátok, hogy
miről van szó és vagy azért vagytok itt, mert felizgat benneteket a dolog,
vagy azért mert elkötelezettséget éreztek Pothos iránt.
   Szünetet tartott.  Lenézett a lábára, majd folytatta:
   -De ez...ez nagyon súlyos.  Tehát ha nem érzitek magatokat teljesen
elkötelezve a társaság ideájának, ha nem akartok bármit odaadni egy vágy
beteljesüléséért, akkor azt mondom, távozzatok, mielőtt a kalap elér
titeket!  Menjetek!  Még ha úgy érzitek is, hogy elszántak és bármire
készek vagytok...gyertek inkább vissza egy hónap múlva!  Ezt hagyjátok ki!
   Megállt, egy pap'rdarabot dobott a kalapba és folytatta:
   -Ha mindannyian távoztok, én teljes'tem a társaság iránti
kötelezettséget.  És mindenkit távozásra b'ztatok!
   Átadta a kalapot Evelyn McAllisternek, a helyettesének.  Evelyn komor
arckifejezéssel dobta a saját nevét a kalapba.  A bevezető után több lány
is csendesen kiosont.  Kate is elgondolkozott a dolgon, de végül nem
mozdult.  Egyrészt valahogy kevesebbnek érezte volna magát, ha visszavonul,
másrészt szégyellte volna magát azok előtt, akik maradtak.
   Akik maradtak: a barátnője Misty; egy furcsa, leginkább gót öltözetű
elsőéves, akit Kate néhányszor már látott a gyűléseken; Alyson, a magas
szőke kaliforniai lány; két hasonló kinézetű barna hajú lány és egy
sötétbőrű New York-i lány, akiknek Kate nem tudta a nevét.  A légkör egyre
feszültebb lett, ahogy a kalap körbe járt.  Látszott, hogy van aki az előző
évről már tudta, hogy miről van szó és hogy van akinek fogalma sincs hogy
mi a kérdéses vágy.
   Amikor a kalap visszaért Kaitlin-hez, a lány először a benne levő
összehajtott lapokra nézett, majd körbehordozta a tekintetét a többi
lányon.
   -A fantázia nekrof'lia.  Az egyik professzorunk halott nővel akarja
csinálni.
   Az újak levegőért kaptak a döbbenettől, a régiek sóhajtottak a
feszültség engedése miatt.  Evelyn egy súlyos, magas háttámlájú könyvtári
széket húzott a lányok elé.  A kezében fekete kötél volt.  Kaitlin nézte,
majd folytatta:
   -Amikor kihúzzuk a nevet, a képviselőnk a székbe ül és Evelyn megfojtja.
Azután a Társaság a megfelelő ágyba teszi.  Ha Evelyn neve jön ki, akkor én
végzek vele.
   Misty keményen megszor'totta Kate kezét.  Kate ránézett és tekintetük
egybekapcsolódott.  Misty szemében ott volt a kérdés...ha most elmennek,
senki nem áll'tja meg őket.  Később persze nem sz'vesen látott vendégek
lennének a gyűléseken, de legalább ... Kate összeszor'totta az ajkát és
visszaszor'totta Misty kezét, majd újra Kaitlin-re figyelt, aki azt mondta:
   -Holnap reggel a Társaság elviszi a testet és a halált öngyilkosságnak
áll'tja be.
   Erős versenyszellemű egyetem volt, a hallgatói öngyilkosság nem volt
ismeretlen dolog, különösen vizsgaidőszakban.  Tavaly például a társaság
egyik tagja is... és Kate hirtelen ráébredt, hogy Tasha nem öngyilkos lett.
Kisorsolták.  Kaitlin láthatóan nehezen szánta el magát, ezért Evelyn
megköszörülte a torkát.
   -Ah..OK..  - mondta Kaitlin.
   Egyik kezével lefedte a kalapot, majd megrázta és Evelyn kezébe adta. 
Belenyúlt és kihúzott egy pap'rdarabot.  Szétnyitotta és mielőtt a névre
nézett volna, még egyszer körülnézett.
   -Kate - mondta és felemelte a lapot, hogy mindeni láthassa a nevet.
   Kate úgy érezte, mintha eltűnt volna alóla a padló.  Az izgalomért jött
ide, azért, hogy megismerje a határait...és most meg fog halni.  Misty újra
megszor'totta a kezét.  Kate a barátnőjére nézett, elmosolyodott és
szomorúan azt mondta:
   -Sajnálom.
   Misty csak leesett állal nézett.  Kate gyorsan hozzáhajolt és
megcsókolta.  Misty visszacsókolt...és elengedte a kezét.
   -Szeretlek!  - mondta.
   -Én is szeretlek!  - felelte Kate és elindult Evelyn széke felé.
   A lábai remegtek, a térdei majdnem összecsuklottak.  Meg fog halni.  A
gondolattól émelygés fogta el, de közben érezte, hogy alul benedvesedik.  A
széknél Evelynre nézett, aki meg fogja ölni.  Istenem!  - gondolta. 
Mielőtt a lábai feladták volna, sikerült megfordulnia és leülnie.  A világ
kicsit szürkének és irreálisnak tűnt, miközben nézte Evelynt, ahogy az
először a csuklóit kötötte a szék karfáihoz, majd a bokáit a szék első
lábaihoz.  Zihált és a fejét könnyűnek érezte.  Evelyn a szék mögé állt és
egy másodperccel később Kate már érezte is a kötelet a nyakán....Csendesen
nyöszörögni kezdett.
   -Várjatok!  Ne...- szólalt meg a furcsa ruhás elsőéves.
   -Bree, kérlek ne csinálj jelenetet!  - mondta Kaitlin.
   Bree a fejét rázta:
   -Nem.  Nem csinálok...
   Nagy levegővétel után folytatta:
   -Csináljátok velem...Ez az én fantáziám..Én akarok az lenni, akit...
   Kaitlin Evelynre és Kate-re nézett, majd azt mondta:
   -Egy önkéntes átveheti egy kisorsolt helyét, ha akarja...
   Visszafordult a remegő Bree felé:
   -Biztos vagy benne?  Ez teljesen komoly...Meg fogsz halni abban a
székben.
   -Igen...biztos vagyok - bólogatott Bree majd félig fájdalmas, félig
ravasz arckifejezéssel folytatta:
   -Egy feltétellel.
   Kaitlni mondani akart valamit, de Bree egy intéssel belefojtotta a szót.
   -Azt akarom, hogy Kate teljes'tse be az én fantáziámat.  Rendben?
   Kaitlin Kate-re nézett, aki csak vállat vont.
   -Azt hiszem rendben van...Sokáig tart?  -kérdezte Kaitlin.
   -Az egész hátralevő életében.  - felelte Bree és lenézett Kate-re.
   -A világ legszégyenlősebb ribanca vagyok.  Mindig arról álmodoztam, hogy
milyen lenne mindenkivel...milyen lenne, ha én lennék a könnyen megkapható
lány, akinél bárki próbálkozhat...de nem mertem kipróbálni.  Ettől viszont
itt valamiért nem félek.  Szóval ez lenne az üzlet.  Átveszem a helyed és
meghalok, hogy professzorunk,...
   Kérdően Kaitlin-re nézett, aki komor arccal közölte:
   -Michelson dékán.
   Bree-t kicsit sokkolta a név, de folytatta:
   -..hogy Michelson dékán tegye a testemmel, amit tenni akar, te pedig
mehetsz és élheted a hátralevő életedet.
   Kate nehezen értette meg Bree szavait a fejében levő zúgás és köd miatt.
   -De át kell venned a helyem.  Innentől te leszel a ribanc, aki soha nem
mond nemet senkinek és semmire.  Áll az alku?- kérdezte Bree.  Kate
felnézett rá.  A szája kiny'lt arra gondolva, hogy milyen élet áll előtte.
Misty-re nézett, aki alig láthatóan bólintott.  Kate szintén bólintott:
   -Igen.  Megteszem- mondta és a saját szavait távoli visszhangként
hallotta valahonnan.
   Kaitlin biccentett Evelynnek, aki eloldozta Kate-t.  Ahogy az utolsó
kötelék is lekerült róla, Kate valósággal kirepült a székből.  Bree-hez
lépett és megfogta a kezét:
   -Köszönöm!
   -Dolgozz meg érte ribi!  - mondta neki mosolyogva Bree, majd beült a
székbe.
   Evelyn lekötözte Bree csuklóit és bokáit, majd a lány mögé állt és a
kötelet áthurkolta a nyakán.
   -Egy pillanat!  - mondta Bree.
   A lány remegett és keze kifehéredett, ahogy erősen markolta a szék
karfáját.  Kate-re nézve szégyenlősen azt mondta:
   -Nyalnál, am'g Evelyn csinálja?
   Kate néhányszor pislogott...nem volt hozzá kedve...de el volt kötelezve
a lánynak.  Bree elé térdelt, és felhajtotta a szoknyáját.  Úgy érezte,
hogy valami meleg folyadék tölti meg, amikor felfogta, hogy ezután térdelni
fog, bárki és bárhol is kéri rá.  Előrehajolt és száját Bree puncijára
helyezte.  A csiklóra koncentrált, egyenesen orgazmusra törve.  Nem volt
nehéz dolga, mert Bree már félúton volt.  Pár perc múlva a lány már a
gyönyörtől dobálta magát a székben.  Azután az izmai megfeszültek, amikor
elélvezett.  Evelyn ezt a pillanatot választotta a kötél szorosra
húzásához. Kate nem látta egyikőjüket sem, de érezte a pillanatot, amikor
megtörtént.
   A kötél vékony volt és könnyen elszor'totta a nyaki ereket.  Bree
gyorsan elvesztette az eszméletét, de Evelyn nem engedett a szor'táson. 
Bree eszméletlen volt ugyan, de még élt.  Kate felállt és Bree-re nézett,
aki ernyedten ült a székben.  A feje félrebillent, a szeme félig nyitva
volt.  Evelyn továbbra is fesz'tette a kötelet, bár nyilvánvaló volt, hogy
Bree már nincs köztük.  Kaitlin a karóráját nézte.  Amikor az háromszor
s'polt, megnyomott egy gombot az oldalán és intett Evelynnek, aki elengedte
a kötelet.
   -Misty, Alyson..behoznátok a szőnyeget az előtérből?  Jocelyn.. 
eloldoznád Bree-t?
   Bree-t a szőnyegbe tekerve a vállukon vitték a dékán rezidenciájához,
ahol levetkőztették és lemosták a testet.  Beigaz'tották az ágyon, egy
kártyán mellé tették a társaság jelképét és eltűntek az éjszakában.
   - - - - -
   -Jézusom!  Nem tudtatok volna tenni valamit ez ellen?- kérdezte Tom.
   -Tudtunk volna, csak nem akartunk.  Te nem érted, hogy mi az igazi
fanatizmus.  Öngyilkos szekták, tömegmészárlások, becsületgyilkosságok,
csonk'tások...mind mind a hit nevében.  És nem múltba vesző dolgokról
beszélek, hanem a jelenről.  Ha ez seg't elfogadni, akkor ne feledd, hogy
néhány egyetemista vak hite egy görög istenben és a Vágy teljesülésének
szentségében, legfeljebb nekik okozhatott kárt.  - felelte a nő.
   A férfi az ágyon ült, Kate feje az ölében volt.  Határozottan ittasnak
érezte magát.  A whisky java része elfogyott a történetmesélés alatt.
   -Szóval...mindenkinek odaadod magad?  - kérdezte végül.
   -Nos...csak ha kéri valaki.  Igyekszem kerülni azok társaságát, akikkel
nem b'rnám az ágyban.  Eddig működött a dolog.  - felelte a nő, a poharával
játszadozva.
   -Mi lett a többiekkel?
   -Némelyikükkel tartom a kapcsolatot.  Evelyn például ugyanabban a
városban él, ahol én.  Most ügyvéd.
   -És Misty?
   -Barátnők maradtunk.  Nagyon megértő volt.  ... Michelson dékán "fekete"
estéjére visszajártunk.  A nevemet nem engedték többé a kalapba tenni. 
Valami olyan megfontolásból, hogy ha kihúznák, akkor Bree áldozata
céltalanná vált volna.  Így hát a lányok utolsó perceit könny'tettem meg a
magam módján.  Évről évre egyre többen voltak jelen...valahogy
kalandvágyóbbak lettek a lányok.  Azután az utolsó évünkben Misty-t is
Michelson dékán ágyába fektettük- mondta Kate és egy hajtásra kiitta a
poharának tartalmát.
   Tom egy darabig nem jutott szóhoz.
   -Gondoltál arra valaha, hogy végig kellett volna csinálnod?  Hogy nem
kellett volna engedni, hogy Bree átvegye a helyedet?  -kérdezte végül.
   A nő felült és sokáig nem válaszolt.  Amikor végre beszélni kezdett, nem
igazán válaszolt:
   -Itt egy csinos nő az ágyadban, aki szó szerint megteszi amit csak
akarsz.  Te pedig beszélgetni akarsz vele?
   -Nos...hadd beszéljek egy kicsit az én fantáziáimról... - mondta a
férfi.
   http://darkfetishnet.com/group/1438/ (->discussions)
  
tarsasag_hu