Note: This story was dynamically reformatted for online reading convenience. Az oszlop (F snuff) Az oszlop várt rá. Nem változott a korábbi évekhez képest, de most volt valamilyen baljós kisugárzása, amit eddig nem vett észre. Látta korábban ahogy mások állnak ott, ahol most ő áll, látta az oszlop előtti kőre száradó vérüket és részt vett a leghosszabb nappal ünnepségén. Még irigyelte is egy kicsit a lányokat, amiért ilyen fontos szerepet kaptak a szertartáson, amellyel az istenek jóindulatát igyekeztek elnyerni. A gazdag d'sz'tésű, legfinomabb gyapjúból szőtt lepel nehéz és meleg volt. Alatta csak egy hófehér ágyékkötőt viselt. A két oldalán segédpapok álltak gyengéden fogva a kezét és a felkarját. Nem volt benne biztos, hogy támogatták, vagy inkább biztos'tották az együttműködését. A főpap az istenek áldását kérte a következő évre. A lány hallgatta, ahogy a főpap ajándékot ajánl azok közül, akik az égiek seg'tségét kérik, egy ajándékot, aki ártatlan és tiszta, egy ajándékot, aki önként adja magát oda a többiek boldogulásáért cserébe. Az oszlop árnyéka elérte a lány lábát. Eljött az idő. A leplet levették róla és az oszlop előtti kőasztalhoz k'sérték. Seg'tettek neki az asztalra állni, hogy a tömeg láthassa. Az összegyűltek felől el-ismerő mormogás hallatszott. Egy késsel levágták róla az ágyékkötőt és ott állt fiatalon, érintetlenül, gyönyörűen. Ezután lefeküdt az asztalra. A kezeit és a lábait papok fogták le. A legidősebb közülük levetkőzött és a lány combjai közé mászott. A lány felsikoltott, amikor megfelelt a próbán. A szivárgó szűzi vér bizony'totta érdemességét az istenek ajándékaként. Felállt és remegő lábakkal az oszlop felé indult. A nap majdnem a zeniten állt, ideje volt az ajándék átadásának. A sz'jak, amik az oszlophoz rögz'tették, a legpuhább bőrből készültek ugyan, de könnyedén meg-akadályozták minden mozgási k'sérletét. Egy bőrsz'j a homlokán ment keresztül, egy másik a vállát rögz'tette, a harmadik a combjait, a negyedik a térdeit. A karjait az oszlop mögé húzták és könyöknél összekötötték őket. Fiatal keblei előre meredtek, a teste izzadtságban fürdött. A félelem egyre nőtt benne. Emlékeztette magát arra, hogy ez a legnagyobb dicsőség, amiben része lehet. A családja és az egész város jövője az istenek jó szándékától függ. Attól a jó szándéktól, amit majd ő fog kérni tőlük, amikor a szertartás után találkozik velük. A legidősebb pap újra felvette a ruháját. A lány még meglátta a kés pengéjének csillanását, mielőtt egy kéz el nem takarta a szemét. Amikor az oszlop árnyéka elérte a megfelelő pontot, a kés meg-kezdte munkáját. Könnyedén csúszott a testbe a szeméremcsont felett, majd folytatta útját felfelé. A lány először csak hideget érzett, majd jött a fájdalom. Ahogy kinyitotta a száját, hogy felsikoltson, egy nyers gumilabdát gyömöszöltek bele. Nem ronthatják el sikolyok a szertartást. Távolról mindig csodálta a többi lány bátorságát, akik erősen, önuralommal és némán álltak az oszlopnál a szörnyű sebük ellenére. Most már tudta az igazságot. ' is némán állt, de szó sem volt önuralomról. A kés egészen a szegycsontjáig emelkedett. A sokktól és a fájdalomtól lemerevedve állt egy pillanatig, majd érezte, hogy a belső szervei kicsúsznak a hasából. A szemét takaró kéz eltűnt. Az oszlophoz rögz'tett feje ellenére is le tudott pillantani és látta a tekergőző beleket a lábánál. Érezte a húzást, amikor a beleit levágták a testéről és látta, ahogy óvatosan az áldozati máglyára fektetik. A vég már közel volt. A sokk és a vérveszteség miatt a látása egyre homályosabbá vált. Egy-két utolsó zihálás után megadta magát az elkerülhetetlennek. A szertartás a végéhez közeledett. A testet eloldozták az oszloptól és a lepellel és a rögz'tő sz'jakkal együtt a máglyára helyezték. A nap vak'tóan sütött, és az oszlop árnyéka lassan túlhaladt a megjelölt ponton. A következő év jónak 'gérkezett. http://darkfetishnet.com/group/1438/ (->discussions)oszlop_hu