Note: This story was dynamically reformatted for online reading convenience.
 
 K'váncsiság (F M cons snuff)
   A férfi már abból látta, hogy valami emészti a nőt, ahogy az a reggelit
csak piszkálgatta a villájával az asztalon.  Folytatta az újságolvasást és
várta, hogy a nő elkezdje a társalgást.  Nem kellett sokáig várnia.
   -Drágám!  - szólt a nő tétován.
   -Igen?  -válaszolta a férfi az újságból fel sem nézve.
   -Milyen lesz, amikor....ööö..  tudod... -és a kérdés vége motyogásba
fulladt.
   -Mi milyen lesz?  - kérdezte a férj és összehajtogatta az újságot.
   -Amikor ...amikor vacsorát kész'tesz belőlem - mondta a nő a férfi
tekintetét kerülve.
   -Pontosan mire vagy k'váncsi?
   -Például hogy fogod csinálni?
   -Természetesen a sütőben- válaszolta a férfi és a konyhát uraló,
szokatlanul nagy rozsdamentes tűzhely felé pillantott.
   -De milyen érzés lesz?
   -Semmit nem fogsz érezni.  Már halott leszel, mire a sütést elkezdem.
   A nő összerezzent a tényszerű közlés hallatán.
   -Hogy fogsz...
   -Végezni veled?
   -Igen.
   A férfi alaposan végignézte a nőt.  Megcsodálta a gyönyörű testet fedő
fürdőköpeny alól kinyúló hosszú combokat.  Tudta, hogy 'zletes lesz és az
idegessége ellenére mindent el fog fogadni, ami csak vár rá.
   -Tudod, Albertsonék ma jönnek vacsorára.
   A nő szeme tágrany'lt, ahogy felfogta, hogy véletlenül milyen végzetet
h'vott magára, de nem szólt semmit.
   -Vetkőzz le!  - utas'totta a férfi gyengéden de határozottan.
   A nő ellenkezés nélkül felállt a reggelijétől és lecsúsztatta magáról a
fürdőköpenyt.  Teljesen meztelen volt és a lágy fehér bőr tökéletesnek
látszott.  A férfi nézte, ahogy gondosan összehajtja a köpenyt és a székre
teszi.  Amikor végzett, a nő minden szégyenkezés nélkül állt a helyén és
várta a további utas'tásokat.
   -Ülj fel a pultra!
   A nő felmászott a hosszú konyhai előkész'tő pultra.  A szélén ült, a
lábai lelógtak.  A férfi megfogta a vállát és gyengéden hátrafektette.  A
nő a plafont bámulta és tudta, hogy már nem sok van hátra.  Az érzelmeinek
kavargása látszott a szemében, de a teste mozdulatlan maradt.
   A férfi levette a papucsot a formás lábakról és a köpeny mellé tette
őket a székre, majd gyengéden összefogta a nő csuklóit és egy vastag, de
puha kötéllel összekötötte őket.  Azután hátrábbhúzta a testet, hogy a
lábak is a pultra kerüljenek.  Az összekötött kezeket a nő feje fölé emelte
és a pult végén levő karikához kötötte.
   Megbámulta a védtelen szépséget.  A nő gyönyörű volt, halálra rémült, de
továbbra sem mozdult.  A férfi széttárta a nő lábait és a bokáit a pult két
sarkához kötözte.  A késekhez ment és kiválasztott egy kicsi, de
borotvaéles pengéjűt.  A kést a nő feje mellé tette az asztalra, aki
zihálni kezdett.  A férfi bekötötte a nő szemeit.  A nő tudta, hogy többé
nem látja a fényt.  Rettegés, beletörődés és izgalom keveredett benne. 
Boldog volt, amikor érezte hogy a férfi fölé mászik.  Érezte a súlyát a
mellkasán.  A férfi apró csókokat nyomott a testére.  A csókok elérték a
remegő ajkakat és a nő érezte, hogy a férfi nyelve és pénisze egyszerre
hatol belé.  Egyik sem ütközött ellenállásba.  A nő szabadon engedte
szenvedélyét és a teste vonaglott a férfi alatt.  A férfi gyengéd, de
határozott volt, mint mindig.  A nő tökéletes gyönyörét csak a bokái felől
érkező fájdalom törte meg, ahogy a férfi cs'pőlökései megfesz'tették
kötelékeit.  Nem telt sok időbe, amikor kitört belőle a gyönyör sikolya.
   Éppen csak visszanyerni igyekezett érzékelést az orgazmus után, amikor
érezte, hogy a férfi felvesz valamit a feje mellől.  A kést.  Hirtelen újra
tudatosult benne a helyzet komolysága, de még ez sem tudta teljesen
kizökkenteni az eksztázisból.  Tudatát félig a józanság, félig még a kéj
uralta, amikor megérezte a hideg acélt a nyakán.  A férfi végighúzta a kést
a nyakán és a nő tudta, hogy itt a vég.  Furcsa módon egyáltalán nem érzett
fájdalmat.  A férfi szája a nyakára tapadt, hogy igya a sebből kilövellő
életet.  A nő úgy érezte hogy elájul.  Az orgazmus és a halál stressze túl
sok volt egyszerre.
   Az orgazmus utolsó foszlányai is emlékké váltak és a nő egyre
tudatosabban észlelte környezetét.  Meglepő módon nem érezte a vérveszteség
hatását és az ájulás sem kerülgette.  A férfi levette a nő szeméről a
kötést.  Nem volt vér.  A nő nem haldoklott.  A férfi a kés tompa oldalát
húzta végig a nyakán.
   -Nem fogsz megölni?  -kérdezte a nő lágyan.
   -De igen.  Csak nem ma.  Túl sok lennél Albertsonéknak és nekem.  Inkább
egy nagyobb összejövetelre tartogatlak.- jött a válasz.
   -És az mikor lesz?  - kérdzete a nő, miközben rettegés és felszabadulás
érzete egyszerre öntötte el.
   -Hamarosan drágám, hamarosan.
   http://darkfetishnet.com/group/1438/ (->discussions)
  
kivancsisag_hu