Note: This story was dynamically reformatted for online reading convenience.
 
 A bérgyilkos (F M cons snuff)
   Jane összekulcsolt kézzel ült a kanapén egy rövid köntösben, ami szinte
egész lábát látszani engedte.
   -A férjem küldött, igaz?  - kérdezte a szoba túlsó felében álló, durva
külsejű férfitől.
   Látta, hogy a férfi csak bámulja, ezért bájosan rámosolygott.  Jane
tudta, hogy a legtöbb férfi csak bámulni tudja.
   -Nyugalom!  Tudom, hogy ki vagy és hogy miért vagy itt.  Bérgyilkos
vagy, és a férjem küldött, hogy megölj.  - mondta a nő.
   A férfi tétovázott egy pillanatig, azután bólintott.
   -Sajnálom!  Semmi személyes nincs benne.  Felesleges s'rni vagy
könyörögni.  Ez a munkám és el fogom végezni.
   A nő felnevetett és azt mondta:
   -Nagyon is remélem!
   A férfi zavarodottan nézett, amitől a nő újra nevetett.
   -Tudok az egészről.  A férjemmel együtt terveltük ki.  Már vártalak. 
-mondta Jane.
   A férfi zavarodottsága még nagyobb lett és azt motyogta:
   -De....nem értem...azért jöttem, hogy...
   -Hogy megölj.  Tudom.  - mondta a nő, majd még jobban megijesztette a
férfit azzal, hogy felállt és lecsúsztatta magáról a köntöst, ami alatt
semmit sem viselt.
   Teljesen meztelenül visszaült a kanapéra, a kezével megfogta a kebleit
és kissé megemelve felk'nálta őket.
   -Gyerünk!  Ideje elkezdeni a munkát!  -mondta álmos, szexi pillantás
k'séretében.
   A férfi úgy nyúlt a zakója zsebébe, mintha lass'tott felvételen lenne,
majd elővett egy pisztolyt.
   -Ne azzal!  - kiáltotta a nő, majd folytatta:
   -A zajjal magunkra vonnánk a figyelmet, amit a legkevésbé sem akarunk. A
fenébe is!  Paul nem beszélt veled?  Hoztál magaddal kést?
   -Nos..igen...
   -Hadd lássam!
   A férfi eltette a pisztolyt, kotorászni kezdett egy másik zsebében és
elővett egy rugós kést.  Kiengedte a hosszú, karcsú pengét és felmutatta a
kést.
   -Ez hogy tetszik?  - kérdezte.
   A nő elmosolyodott és megfesz'tette a testét, majd azt mondta:
   -Ez jobb...nagyon jónak néz ki.
   Megütögette maga mellett a kanapét és folytatta:
   -Ülj ide és beszélgessünk egy percet!
   A férfi leült és a nő felé fordulva megkérdezte:
   -Miről beszélgessünk?
   -Arról, hogy hogyan fogjuk csinálni.
   A férfi hitetlenkedve megrázta a fejét.
   -Hölgyem, maga azután nem hétköznapi!
   -Lehet.  A lényeg, hogy egy bizonyos módon szeretném.  Nem gond, ugye?
   -Egyáltalán nem.
   -Remek.  Sokat tudsz az emberölésről?  Úgy értem...tudod mi történik, ha
ezt vagy azt csinálod?  kérdezte a nő kissé zavartan.
   A férfi morgott valamit és bólintott.
   -Eleget tudok.
   A nőhöz hajolt és a szegycsont alatt megérintette a testét.  Jane
lenézett a kezére.
   -Ha felmegyünk idáig, a mellbimbóig - mondta a férfi és mozgatta az
ujját.
   A célt elérve egy kicsit időzött.  A mellbimbó megduzzadt és merevvé
vált.  Jane csáb'tó mosolyt küldött a férfi felé, aki folytatta:
   -...azután félútig visszajövünk, akkor itt a sz'v ,fedetlen", nincs
felette csont, a bordákat leszám'tva.  Ha a bordák közé szúrok, gyorsan
vége lesz és nem fog nagyon fájni.
   -Ez...ez nem igazán az a mód, ahogy én szeretném...bár a végén majd
jöhet -suttogta a nő.
   A férfi elvigyorodott és megkérdezte:
   -Mit szeretnél még előtte?
   A nő ránézett és azt mondta:
   -Szeretném, ha megszúrnál...valahol...nem is tudom...valahol, ahol
halálos lenne, de nem azonnal.  Érted mire gondolok?
   -Azt hiszem igen -mondta a férfi és megpaskolta Jane lapos hasát.
   -Itt lent szinte bárhol megfelelne.
   Ezután a kezét a keblekhez húzva folytatta:
   -Vagy itt, ha jól csinálom.  A pokolba is!  Szerintem akár harmincszor
is meg tudnálak szúrni úgy, hogy még mindig életben lennél- legalábbis egy
darabig.
   Jane bólintott és azt mondta:
   -Ez lenne a cél.
   Ezután sóhajtott, kinyújtózott, felállt és újra leült, de ezúttal a
kanapé elé a földre és háttal nekidőlt az ülőalkalmatosságnak.
   -Csináljuk!  Most.  Valahol itt lent...és lassan nyomd be!  Könnyedén és
lassan.  - mondta a nő és megérintette a hasát.
   -Nagyon fog fájni.
   -Tudom, de pont ezt akarom.
   A férfi vállat vont:
   -Ahogy akarod.  Ha előbb megváglak, utána könnyebben fog becsúszni a
penge.
   A nő elmosolyodott és azt válaszolta:
   -Te vagy a szakértő.
   Egy kicsit fészkelődött és idegességében megnyalta az ajkát, majd azt
mondta:
   -Gyerünk!  Minél tovább várunk, annál jobban félek!  Kezdjük!
   A férfi előrehajolt a nő fölé és a kés hegyét a hashoz érintette
nagyjából egy hüvelykkel a köldök felett.
   -Biztosan mehet?
   Jane feszült volt, de mosolygott.
   -Teljesen biztos - mondta, majd némán a pengére meredt.
   A férfi a nő arcát nézve egy leheletnyit megnyomta a kést, majd gyors
mozdulattal lefelé rántotta.  Jane megrándult és a vágásból vér kezdett
folyni.
   -Auu...ez fájt!  - mondta mosolyogva, komolytalanul.
   A férfi a vágás közepéhez illesztette a kés hegyét és figyelmeztetően
azt mondta:
   -Közel sem annyira, mint ez fog.
   -Remélem is -mondta a nő és újra a késre meredt.  A mosoly lassan eltűnt
az arcáról.
   -Csináljuk!  Told be!  Mélyre!  -mondta feszült sürgetéssel a hangjában.
   A férfi vállat vont és nyomni kezdte a kést, ami lassan besüllyedt a nő
testébe.  Jane megfeszült és felnyögött.  A kezeit felkapta, mintha meg
akarta volna fogni a kést, de helyette a melleit ragadta meg és
megszor'totta őket.  A vér ömlött, a férfi pedig -továbbra is a nő arcát
nézve - tovább tolta befelé a kést, am'g a penge teljesen el nem tűnt.
   -Istenem...istenem!  - nyöszörgött Jane.
   Egy darabig a teljesen bemerült kést és az ömlő vért nézte, majd
felnézett a férfira.
   -Furcsa érzés...de nem fáj annyira, mint gondoltam.  - mondta
bizonytalan hangon.
   -Kivegyem?
   A nő a fejét rázta.
   -Nem, még ne.
   A fejével az asztal felé intve azt mondta:
   -Add ide azt a telefont!
   A férfi üres tekintettel nézve visszakérdezett:
   -A telefont?
   -Ah..aha -mondta Jane és újra a kést nézte.
   -Nem hiszem, hogy ez jó ötlet.
   -Paul-t akarom felh'vni.  A férjemet.  A férfit, aki felbérelt. 
Biztosan megvan a száma.  Tárcsázz te!
   A férfi hitetlenkedve ingatta a fejét, de végül odaadta a nőnek a
telefont és a javasolt módon ő tárcsázott.
   -Paul?  Paul, én vagyok az.  Itt van.  Mellettem ül a kanapén.  Csupasz
vagyok...teljesen meztelen..és ő megtette.  Egyáltalán nem látszik ki a
penge.  Nagyon vérzik és nagyon fáj.  Akárhányszor csak levegőt veszek,
mindig érzem a hegyét belül.  Nem volt olyan rossz, mint amilyenre
készültem...érzékien fájdalmas volt.  -mondta a nő, majd elhallgatott és
figyelt.
   -Aha...igen, tudom hogy itt akartál lenni, de nem lehet.  Alibire van
szükséged.
   -Nézd!  Tudom, hogy semmi közöm hozzá és meg vagyok fizetve, de...de ez
enyhén szólva is furcsa.  Nem mondanád el, hogy mi folyik itt?  -vágott
közbe a bérgyilkos.
   A nő tágra ny'lt szemmel ránézett, majd megkérte Paul-t, hogy várjon.
   -Nagyon egyszerű.  Három dolog jött össze.  Először is Paul üzleti
nehézségekkel küzd.  Olyan gyorsan pénzre van szüksége, ahogy csak lehet.
Az életbiztos'tásomat ő kapja majd és senki nem gyan't semmit, mert ezt a
biztos'tást én kötöttem a tudta nélkül.  A második, hogy...nos ...régóta
fantáziálok arról, hogy velem ez megtörténik.  És...
   Elhallgatott.  A férfi várt egy darabig majd megsürgette:
   -És?  Mi a harmadik dolog?
   -A harmadik az, hogy Paul el fog hagyni.  Vagy én fogom elhagyni. 
Egyszerűen kezdtünk eltávolodni egymástól.  Egy utolsó ajándéknak ezt adom
neki - mondta könnyezve a nő, majd újra a telefont hallgatta.
   Pár másodperc múlva azt mondta a kanapén ülő férfinak:
   -Paul azt szeretné, ha még egyszer megtennéd.  Miközben ő telefonon
hallgatja.  Azt szeretné, ha a mellembe menne egyenesen a mellbimbón
keresztül.  Nagyon lassan.
   -És te is ezt akarod?
   -Azt akarom, amit ő akar.  Csináld, rendben?
   A férfi újra vállat vont.  Lassan kihúzta a kést a hasból, majd egy
pillanatra megállt, mielőtt a hegyét a jobb mellbimbónak nyomta.  Jane az
ajkába harapva nézte.
   -OK Paul!  Épp a mellbimbómnak nyomja...elkezdte betolni....ooooohhhhh,
ooooohhhh nagyon fáj...Istenem!  - mondta a nő, majd elhallgatott és remegő
testtel görcsösen markolta a telefont.  Ezután folytatta:
   -Már félig bent van....nagyon vérzik...Paul, Istenem, Paul!
   A férfi egyre mélyebbre tolta a kést.  Jane fuldoklott és köhögött.  Vér
jelent meg a szája szélén.  Észrevehetően gyengülő hangon folytatta:
   -Annyira bent van, amennyire csak lehet....pont a bimbón
keresztül...ohhh..  elkezdte kihúzni.  Paul!  Paul!
   Újra elhallgatott és a teste 'vben megfeszült.  Amikor a kés kihúzódott,
vér fröcskölt a sebből.  Jane pár másodpercig nézte, majd félretette a
telefont és azt kérdezte:
   -Játszanál velem egy kicsit...ott lent?
   A férfi megérintette és érezte, hogy a nő hüvelye teljesen
benedvesedett. Lassan simogatni kezdte a csiklót.
   -Felizgultál, ugye?
   -Igen...majdnem biztos voltam benne, hogy ez fog történni - vallotta be
kicsit szégyenkezve a nő.
   A férfi folytatta a csikló simogatását, Jane pedig lágyan sóhajtozott.
Azután a férfi nadrágjához nyúlt és lehúzta a zipzárját.  Benyúlt és
gyorsan kihalászta a félig merev h'mtagot.  A férfi felállt, hogy közelebb
karüljön az arcához.  Jane megnyalta párszor, majd a szájába vette a
péniszt, ami szinte azonnal teljesen megmerevedett.  Szopta egy darabig,
majd megállt.
   -Hóhérom...gyilkosom...csodálatos, gyakorlott hóhérom...a halál
személyesen -mondta sóhajtva, majd újra a szájába vette a h'mtagot.  Amikor
a férfi légzése szaggatottá kezdett válni, azt mondta neki:
   -Érezni akarom a számban!
   -Nincs akadálya - mondta a férfi és megragadta Jane haját.  Egy
pillanattal később hangosan felnyögött, erősen nyomta a nő fejét az ágyéka
felé és forró sperma áradatával árasztotta el Jane száját.  Miután többször
nagyot nyelt, a nő azt mondta:
   -Azt hiszem ideje befejezni.
   Újra felemelte a telefont és beleszólt:
   -Igen... többet is csináltunk...a számba élvezett.  Nem b'rom már
sokáig.
   Egy darabig a telefont hallgatta, majd azt mondta a bérgyilkosnak:
   -Azt szeretné, ha megölnél.  Csináljuk úgy, ahogy mondtad korábban. 
Csak csináld lassan, hogy egy kicsit tudjak még beszélni..ohh...és szólj
közvetlenül azelőtt, mielőtt megtennéd!
   A férfi bólintott és a kést a mellkas korábban eml'tett helyéhez
illesztette, ahol a sz'v fedetlen volt.  Az ujjaival kitapintotta a helyet
és azt mondta:
   -Csak biztos akarok lenni, hogy nem lesz útban borda.  Most elkezdem
betolni.  Ha azt akarod, hogy legalább egy percig tartson, mindenképpen
szólj, amikor valami tényleg erős fájdalmat érzel!
   A nő elismételte a szavakat és bólintott.  A penge megkezdte az útját,
Jane pedig hátrahajtotta a fejét, becsukta a szemét és kinyitotta a száját.
A penge milliméterről milliméterre csúszott befelé.  Jane hirtelen
felemelte a fejét és azt mondta:
   -Állj!  Ne húzd ki, ne csinálj semmit!  Istenem...azt hiszem éppen a
sz'vemhez ér...Nagyon fáj, Paul, nagyon fáj!  Szeretlek!  - suttogta a
telefonba, majd felnézett a férfira.
   -Csináld!  Hallani szeretné, ahogy meghalok.
   A férfi tovább nyomta a kést.  Jane felsikoltott, ahogy a penge a
melllkasába süllyedt.  A sebből a korábbiaknál jóval sötétebb vér kezdett
ömleni.  A nő megmerevedett és csak nyögött.  Alatta vizelettócsa jelent
meg.  Azután hirtelen elernyedt, a feje oldalra billent.  A telefon kiesett
a kezéből.
   A férfi kihúzta a kést és felvette a készüléket a padlóról.
   -Vége van -mondta egyszerűen, majd bontotta a kapcsolatot.
   http://darkfetishnet.com/group/1438/ (->discussions)
  
bergyilkos_hu