Note: This story was dynamically reformatted for online reading convenience. Két eskvő (F snuff) 1. Jim és Sue az esküvőjükre készült. A ruhák, az étel és minden egyéb szükséges dolog már megvolt, de ők még szerettek volna egy különleges dolgot, ezért megkeresték Bill-t, a Klub vezetőjét. Jim elmagyarázta, hogy mire gondolnak. Szeretnék az esküvőjüket a Klub következő találkozójával összekötni. Bill örült a felkérésnek. Elmondta, hogy elvileg van engedélye párokat összeadni és sz'vesen vállalja a feladatot, ha Jim-ék felkérnék. Megkérdezte, hogy van-e már jelöltjük a koszorúslányok vezetőjének. Sue azt mondta hogy még nincs. Bill közölte, hogy erről is gondoskodik. Egy héttel az esküvő előtt Bill bemutatta Sue-nak a jelöltjét: Sarah nevét sorsolták ki a következő alkalomra. A nők megbeszélték Sarah koszorúslányi ruhájának méretre igaz'tását, és tisztázták az esemény apróbb részleteit. Szombaton izgatott tömeg várta az eseményt. A vőlegény és a klubtagok az oltár előtt gyülekeztek. Először Sarah jelent meg a többi koszorúslány k'séretében, majd a menyasszony csatlakozott párjához az oltárnál. Miközben Bill a szertartást vezette, a koszorúslányok és a vőlegény ismerősei Sarah-t a máglyához k'sérték. Lánccal az oszlophoz erős'tették a bokáit és a derekát, majd a karjait az oszlop mögé húzva csuklónál összekötötték. A koszorúslányok virágokat tűztek a lánc szemeibe, amitől úgy látszott, hogy Sarah-t virágból font kötél tartja a helyén, majd mindannyian visszatértek az oltárhoz a menyasszonyhoz és a vőlegényhez. A szertartás végén Bill egy égő gyertyát adott Jim-nek és Sue-nak, de a pár nem a szokott módon az egységüket jelképező gyertyát gyújtotta meg vele, hanem a máglyához sétált. Sarah-ra mosolyogtak, majd lehajoltak és a fahasáb aljánál meggyújtottak egy szalmacsomót. A tűz lassan indult, de fokozatosan terjedt a fa és szalma keverékéből álló rakásban. Sarah először nem is érezte a tüzet. Azután hőhullámok kezdték megemelni a szoknyáját. A nő félelem és csodálat keverékével nézte a növekvő lángokat, miközben a homlokán izzadtságcseppek jelentek meg. A lángnyelvek elérték a cipőjét és leégették róla a szaténbor'tást. Sarah megpróbálta elhúzni a lábát, de nem tudta. A cipője lángra kapott, de a nő uralkodott magán és nem kiáltott fel a fájdalomtól. Amikor azonban a lángok a fellebbenő szoknyája alatt már a combjait nyaldosták és a bőre kezdett vörös lenni, nem b'rta tovább és sikoltozni kezdett. A fejét ide-oda rángatva vis'tott, amikor a lángok elérték a nemi szervét. A bugyi leolvadt róla, majd hirtelen az eddig libegő szoknya lángra kapott. Tűznyelvek szaladtak fel a testén. A ruha gyorsan semmivé vált, felfedve a nő kebleit. Amikor a mellek kezdtek elfeketedni, Sarah sikolyai abbamaradtak és teste elernyedt. A vendégek átvonultak az állófogadás helysz'nére az esküvői tortához, miközben a seg'tők újabb fahasábokat dobtak a tűzre, hogy előseg'tsék Sarah testének tökéletes elégését. 2. Szabadtéri esküvő. A vőlegény barátai és rokonai az egyik oldalon, a menyasszony barátai és rokonai a másik oldalon ülnek összehajtható székeken. A vőlegény és a vőfély az emelvényre lép a b'ró mellé. A zene formálisabbá válik, amikor megjelennek a virágszirmot szóró lányok és végigsétálnak a széksorok közti folyosón. 'ket követik a koszorúslányok fodros, halványrózsasz'n ruháikban, majd a menyasszony anyja vonul be. A feszültség fokozódik, de a vendégek tovább beszélgetnek egymással. Néhány hangosabb akkord figyelmezteti a vendégeket, hogy halkuljanak el, majd megszólal a hagyományos nászinduló. A menyasszony apjába karolva lassan, méltóságteljesen sétál végig a folyosón. -Ginny édesem, biztos, hogy ezt akarod? Anyád és én melletted állunk akkor is, ha meggondolod magad. - suttogta az apa a lányának. -Igen, ezt akarom. Köszönöm, hogy mellettem álltok. Nehéz döntés volt, de ezt szeretném. A kettős lassan eléri a nagyjából három láb magas emelvényt és felmegy rá. A menyasszony édesanyja leplezetlen s'rásba kezd, amikor férje és lánya elfoglalja a helyét a lelkész másik oldalán. A zene elhallgat. A vendégek csendben ülnek és próbálnak a szertartásra figyelni, noha figyelmüket állandóan elvonja az emelvény elejénél lengő kötélhurok. -Barátaim! Azért gyűlünk ma össze, hogy államunk törvényei szerint egymáshoz adjuk ezt a nőt és férfit. Ha bárki jelenlevő tud valami okot, ami a házasságot lehetetlenné teszi, szóljon most, vagy hallgasson mindörökké! - mondja a b'ró, majd egy kis szünet után folytatja: -Frank! Fogadod-e ezt a nőt, Virginia-t törvényes feleségednek mostantól, am'g a halál szét nem választ benneteket? -Igen. -Virginia! Fogadod-e ezt a férfit, Frank-et törvényes hóhérodnak mostantól, am'g a halál szét nem választ benneteket? A menyasszony láthatóan nyel egyet, mielőtt válaszolna: -Igen. -A gyűrűt! A vőfély átadja a gyűrűt a vőlegénynek, aki azt a menyasszony ujjára húzza. Egymás kezét fogva állnak egy darabig, majd mindketten a b'ró felé fordulnak, aki kis fekete sapkát tesz a parókájára, majd azt mondja: -Az állam által rám ruházott jognál fogva hóhérnak és feleségnek nyilván'talak benneteket. Felakaszthatod a menyasszonyt! A vőlegény suttogva kérdezi a párjától: -Biztosan meg akarod tenni? Hazamehetnénk, és úgy tehetnénk, mintha ez egy normális esküvő lenne. Boldoggá teszlek, 'gérem! -Nem Frank! Ezt szeretném. Kedves vagy, de nem mentem volna hozzád, ha nem egyeztél volna ebbe bele. Ezenk'vül tudom, hogy te is nagyon szeretnéd látni. -Nos....igen...de..mégis... -Ezért vagyok itt. -Hát..rendben...végülis a te nyakadról van szó. Ginny az emelvény szélére lép és eldobja a virágcsokrát, amit a legfiatalabb koszorúslánynak sikerül elkapnia. A menyasszony hátrateszi a kezeit, hogy a vőlegény összekötözhesse őket. A férfi leveszi a nőről a fátylat, hogy mindenki láthassa az arcát. Ginny anyja hangos zokogásban tör ki, az apja pedig gyorsan hozzásiet, hogy vigasztalja, amennyire tudja. Virginia az emelvény padlójára festett X-hez sétál, a vőlegény pedig a nyakára csúsztatja a hurkot. A nő levegőért kap, amikor megérzi a csomót a nyakán, de egyenesen és büszkén áll, am'g párja a füle mögé igaz'tja a csomót. -Ne feledd a lábamat! Nem szeretném elrontani a ruhám látványát. - suttogja neki a nő. A férfi gyorsan letérdel és összeköti a nő bokáit. Azután feláll, átkarolja és mohón megcsókolja a menyasszonyt. Virginia a férfi testéhez nyomja magát és még mindkettőjük ruháján keresztül is megérzi annak merevedését. Az ajkaik végül szétválnak és a nő lihegve, várva nézi a férfit. Az lelép a csapóajtóról és int a nőnek, hogy forduljon a vendégek felé. Ginny enyhén remegve áll és a megh'vottak arcát vizsgálja. Szinte érzi a várakozásukat. Kételyei támadnak... megteszi a férfi? Érzi a kötelet a nyakán és várja, hogy megszoruljon, hogy kiszor'tsa belőle az életet...várja, hogy a nyakánál fogva lógjon és érezze a fájdalmat...a tehetetlenséget. Félelem és izgatottság keveréke önti el. Nagyon fájdalmas lesz. Talán le kellene áll'tania a dolgot...már majdnem a férfi felé ford'taná a fejét, hogy közölje, hogy meggondolta magát, amikor... A csapóajtó kiny'lik alatta és a nő zuhanni kezd. Levegőért kap, de elkésik. A kötél összeszorul a nyakán. Úgy látja, hogy a világ elbillen, amikor a csomó az egyik oldalra nyomja a fejét. El sem tudta eddig képzelni, hogy milyen fájdalmas az egész súlyát a nyakával tartani. Leáll'taná az egészet, de már késő. Fel- és le emelgeti a lábait, próbál valamin megtámaszkodni, de a talaj még mindig egy jó lábnyira alatta van. A rendezett széksorok káoszba fordulnak. Mindenki igyekszik olyan helyre kerülni, hogy jól lásson. Fél perccel később elfogy Ginny levegője. Sikerül az elhasznált levegőt áterőszakolnia az elszor'tott nyakán. A mellizmai görcsösen vonaglanak, és sikerül egy kis levegőt is besz'vnia, de nem eleget. Még mindig fullad. Újra próbálkozik, de a kötél mintha acélból lenne a nyakán. Azután tudatosul benne, hogy ezt akarta. Ezért házasodott meg. A nyaka fáj, a teste görcsöl a fulladás miatt, de úgy dönt, hogy élvezni akarja minden pillanatát. Megadja magát és hagyja, hogy az ösztön irány'tsa a testét. A vőlegény elborzadva és egyben lenyűgözve nézi ifjú felesége haláltusáját. Virginia a csuklóit próbálja kiszabad'tani, de sikertelenül. A térdét egészen a mellkasáig húzza, majd erősen lefelé rúg. Ez egy picit megemeli a testét és hangyányi levegőhöz juttatja. Újra és újra...de minden alkalommal egyre nehezebben megy. Gyorsan gyengül a levegő hiánya miatt és minden rúgása egyre szorosabbra húzza a kötelet a nyakán....és egyszer csak nincs tovább. Egyáltalán nem kap levegőt. A szeme nagyra ny'lik az arca vörössé kezd válni. Kellemes érzés ébred a lábai közt...megpróbálja a combjait összedörzsölni, de zavarják összekötött bokái. Ginny magas hangú zúgást kezd hallani és tudja, hogy már nincs sok hátra. Nyugodt és alig van tudatában mellkasának reflexszerű, görcsös emelkedésének. Ami kis öntudata megmaradt, azt mind a combjai közé irány'tja. Az arca lilává válik és egy kicsit megvonaglik. Robbanásszerűen elélvez, minden vörösbe fordul előtte, majd elfeketedik. Az izmai elengednek, a teste ernyedten lóg. A közönség kollekt'van felsóhajt. A szintetizátoros kivonulási dallamot kezd játszani. A vendégek a vőlegényt és a csokrot elkapó koszorúslányt követve a büféasztalokhoz vonulnak. http://darkfetishnet.com/group/1438/ (->discussions)ket_eskuvo_hu